2017. november 4., szombat

Nyelvtanlecke

Igen, ez pontyosan az, aminek gondoljátok. Vagyis megőrültem.
Komolyra fordítva a szót, vannak fogalmazási és helyesírási hibák, amik szinte minden - mindig tisztelet a kivételnek - blogon előfordulnak, és amiktől talán épp emiatt a plafonra tudok mászni. Szóval úgy döntöttem, hogy ezekből összegyűjtök annyit, amennyit csak bírok, és ha kritizált blogon ezekkel találkozom, nem kell megint nyelvtanleckét adnom, egyszerűen elirányítom ide az illetőt. Remélem, hasznosnak fogjátok találni. (Nyilván nem egy új helyesírási szótárt írtam; mindössze igyekeztem a leggyakrabban elrontott/általam legtöbbször látott hibákat összeszedni.)
U.i.: A lista bármikor bővülhet, ha eszembe jut további gikszer, ami még nem szerepel a listán.


ez miatt és az miatt
Kapásból egy egyszerűvel kezdek, mert ezt nem nehéz elmagyarázni. A magyar nyelvben nem létezik olyan, hogy "ez miatt", sem olyan, hogy "az miatt". Ezek helyett az "emiatt" és az "amiatt" használatos.

ugyan úgy és társai
Másodjára is egy könnyű. Ugyanolyan, ugyanúgy, ugyanaz, ugyanannak, et cetera - ami "ugyan"-nal kezdődik, az egybeírandó.

miatt és végett keverése
Ez már valamivel "bonyolultabb", mint az előző kettő, de azért teszek egy próbát.
A "miatt" okhatározó - úgy kérdezel rá, hogy "miért?", "mi miatt?", "mi okból?" -, a "végett" célhatározó, kérdései: "miért?", "mi célból?". (Általános iskola hetedik osztályában tanítják egyébként, ezért nem értettem soha, hogy miért haladja meg néhány blogger képességeit.) Kérek mindenkit, hogy ezeket figyelembe véve fogalmazza bele ezt a két határozót a mondataiba, mert nem szeretnék húsz éves korom előtt ősz hajszálakat; köszönöm.

egyenlőre és egyelőre keverése
Úgy vettem észre, hogy nem csak a bloggerek, de úgy mindenki helytelenül használja ezt a két szót. Pontosabban az előbbit használja, amikor az utóbbit kéne. Mert egy dolog az, hogy két focicsapat egyenlőre játszott a meccsen, de az már más kérdés, hogy egyelőre nem avattam be őket az igazságba. Ugye, hogy ugye?

igekötők helyesírása
Nem akarok hülyeséget mondani, de sacc per kábé általános iskola harmadik osztályában lett a fejembe verve az a mondat (vagy valami hasonló; régóta nem idéztem már fel szó szerint), hogy "ha az igekötő az ige előtt áll, egybeírjuk az igével, ha utána áll, akkor külön, ha pedig van más szó is közöttük, akkor az egészet különírjuk". (Az most más kérdés, hogy ennek ellenére az emberek nagy részének mindez nem egyértelmű.) Példának okáért:
Már júniusban elolvasta a jövőévi kötelezőket.
Szokás szerint az utolsó pillanatban olvasta el a kötelezőt.
El is olvasta a regényt, és még olvasónaplót is írt róla, hogy ne felejtsen majd ki semmi lényegeset a dogában írandó esszéből.
Valamint van még az, amit talán ritkábban használunk, és épp ezért ritkábban baltázunk el a fentieknél: a megismételt igekötők, amik közé kötőjelet teszünk (mint a vissza-visszanézett).

hogy és hogyan közti különbség
Azt ugye mind tudjuk, hogy a "hogy" kötőszó elé minden esetben vesszőt teszünk. (Legalábbis nagyon-nagyon remélem.) De egyszer bétáztam egy bloggert, aki kényszeresen vesszőt tett mindig a "hogyan" rövidített megfelelőjeként funkcionáló "hogy" elé is a mondataiban, és nem tudtam, hogyan magyarázzam el neki, hogy a "hogy" nemcsak a kötőszót jelentheti, hanem a "hogyan" kérdőnévmás rövidített változatát is. Egyébként teljesen tisztában volt ennek a szócskának a két jelentésével, jól is használta őket; mindössze ott rontotta el mindig a dolgot, hogy vesszőt tett a rövidített "hogyan" elé. Az ilyen mondatra gondolok például: "Fogalmam sincs, mindezek után, hogy viszonyuljak hozzá." Mivel itt a "hogy" nem kötőszói, hanem kérdőnévmási szerepet tölt be, a mondat helyesen így nézne ki: Fogalmam sincs, mindezek után hogy(an) viszonyuljak hozzá.

minden, de tényleg, minden nagybetűvel írása
Ne kérdezzétek, általános iskola hanyadik évfolyamán oktatják a kedves tanítónénik a tudásszomjas nebulóknak, hogy a honfoglalás (kivéve, ha a filmről van szó), a karácsony, a húsvét, a magyar és társaik NEM, ismétlem, nem nagybetűvel írandóak; de szokás szerint van, akinek ez gondot okoz. A filmcímeket írhatod nagybetűvel. A folyóiratok nevét is. A dalcímeket is. Vagyis úgy összességében véve a tulajdonneveket. De a közneveket nem.

d-re végződő igék felszólító alakja
A felszólító módot a legegyszerűbb esetben a -j jellel képezhetjük (pl. ad-->adj); de tárgyas igeragozásnál már a -d játszik (pl. olvas-->olvasd). Ezek esetén a szabály az, hogy a felszólító módot mindig kizárólag egy d jelöli, pl. öld (meg), hozd (ide), told (a fal mellé). Az szokott bekavarni, amikor az ige eleve d-re végződik, mint pl. áld, küld, told, akkor nyilván két d-re fog végződni az ige felszólító alakja: áldd meg, küldd el, toldd hozzá. Próbáljatok odafigyelni, és mindig átgondolni, mielőtt leírtok egy tárgyas igét felszólító módban, hogy mi volt az eredeti ige, és, ha az eleve d-re végződik, akkor felszólító módban dd-re fog.

nincs olyan, hogy mindíg
Ismét egy primitív szabály, amit magyarázni sem kell, mert a Magyar Helyesírási Szótár magáért beszél: a "mindig"-et két darab rövid i-vel írjuk.

fáradság/fáradtság, izzadság/izzadtság keverése
Ez már valamivel több átgondolást igényel, mint az előző, de hiszem, hogy mennyi fog.
A "fáradság" egy cselekvés; amikor megcsinálunk valamit, az azt jelenti, hogy vettük a fáradságot, hogy megcsináljuk.
A "fáradtság" egy állapot; amikor valaki fáradt, akkor erőt vesz rajta a fáradtság.
Ugyanez érvényes az izzadság-izzadtság, ijedség-ijedtség párosokra.
Az izzadság a veríték, ami kiül a homlokodra például, ha fizikailag megerőltető tevékenységet végzel (vagy épp pánikolsz, izgulsz), pl. "Fénylett a homloka az izzadságtól/izzadságcseppektől.", míg az izzadtság az izzadt állapotot fejezi ki, amiben épp vagy, miután megizzadtál, pl. "Izzadt vagyok/megizzadtam, muszáj lezuhanyoznom!"
Az ijedség más szóval ijedelmet jelent, ergo "Reggel nagy ijedség támadt, mikor kiderült, hogy a kisfiú előző este nem ért haza." Az ijedtség ellenben maga az állapot, amit az ijedség kivált, lásd: "Az ijedtségtől szóhoz sem tudott jutni."
Biztos, hogy vannak még ilyen szópárok, lévén a magyar nyelv egy kimeríthetetlen kincsesbánya, de hirtelen ez a három jutott eszembe, amit gyakran elnéznek a bloggerek.

-ba/-be és -ban/-ben határozóragok keverése
Ha valaki ezeket keveri, az már végképp csak az igénytelenség bizonyítéka, mert nem tudom elhinni, hogy valakinek ne legyen egyértelmű ezek jelentése. A -ba/-be határozórag a "hová?" kérdésre válaszol; a -ban/-ben a "hol?"-ra. Ezért, amikor valaki leírja, hogy "karót kaptam az iskolába", azt kapásból szívélyesen a hanyagság számlájára írom, mert szeretném hinni, hogy mindenkinek nyilvánvaló, miért helytelen a fent említett példamondat.

szóismétlés
Ezt a típusú hibát egyedül a leírt szöveg többszöri figyelmes átolvasásával és talán egy szinonimaszótár forgatásával lehet kiküszöbölni, és ezek használatával kifejezetten könnyű, mégis többször találkozom a szóismétlés hibájával, mint a fenti hibák szinte bármelyikével.

rövidítések és számmal írt számok folyószövegben
Ezekkel nagyon egyszerű a bánásmód: nem használjuk őket. Most képzeld el, hogy olvasol egy regényt, és kiszúrja a szemedet egy kb. vagy egy max. vagy egy stb.! Lehet, nekem tévesek az olvasmányélményeimről az emlékeim, de igényes regényben (amibe a SzJg például nem tartozik bele) még nem volt balszerencsém ilyenekkel találkozni.
Folyószövegben pedig minden számot kiírunk, az évszámok és a, mondjuk, száznál nagyobb számok kivételével. Bevallom, az erre vonatkozó szabállyal nem vagyok pontosan tisztában, de az hótbiztos, hogy az egyjegyű tőszámneveket betűvel kell kiírni. 

kettőspont és pontosvessző használata
Nem egy, amúgy hihetetlenül igényes és helyesírási hibáktól szinte teljesen mentes írást olvasva bökte ki a szememet az a tény, hogy a bloggerek elfeledkeznek a pontosvessző és a kettőspont puszta létezéséről. Pedig sokkal igényesebb és tagoltabb lesz a mondat, ha nemcsak vesszők követik egymást örökösen. Néha pedig kifejezetten helytelen vesszőt használni egy-egy kettőspont vagy pontosvessző helyett. Nézzünk erre néhány alapvető példát!
Amikor kettőspontot is lehetett/kellett volna használni a mondatban:
Elő kellett csalnom, mert tartottam tőle,: valóban az életem a tét.
Felfordult tőle a gyomrom, noha tudtam,: az, hogy megkért, beszéljek a testvérével, a manipuláció egy formája volt.

Amikor pedig pontosvesszőt is lehetett/kellett volna használni a mondatban:
Fekete hajának minden egyes szála tökéletesen a helyére van igazítva,; ahogy mosolyog, olyan, mintha egy filmsztárt látnék.
Nagyon jól néznek ki együtt,; elhatározom, hogy később beszélni is fogok erről a partneremmel, mert kíváncsi vagyok, mit gondol az öccse barátnőjéről.
Egész életemben amellett a vezérelv mellett nőttem fel és éltem, hogy a család a legfontosabb,; hogy, ha kell, az életemet is oda kell, hogy dobjam érte.

Sajnos nem tudok univerzális törvényszerűségeket felsorakoztatni arra nézve, hogy mikor kell vessző helyett kettőspontot vagy pontosvesszőt használni (vagy egyenesen új mondatot kezdeni), úgyhogy csak a logikus gondolkodást és a többszöri figyelmes átolvasást tudom tippként felajánlani.

párbeszédek helyesírása
Ez megint egy bonyolultnak számító tárgykör, és csak kevesen művelik hibátlanul a párbeszédek helyesírását. A bloggeren például elképesztően kevesen.
Alapnak számít az, hogy a gondolatjel előtt és után MINDIG szóköz van!
 – Ne tegyél már úgy, mintha érdekelne a sorsom!
1. Ha az elhangzott mondat a narrációval egy mondatba tartozik, akkor nem tesszük ki a pontot, és kisbetűvel kezdjük a narrációt.
 – Ma még meg kell írnom három bejegyzést – sóhajtott fáradtan Nessa.
Ellenben, ha ugyanígy egy mondatba tartozik az elhangzott szöveg és a narráció, de az előbbi végén felkiáltójel, kérdőjel vagy hármaspont van, akkor azt kiírjuk. A kisbetűvel kezdett narráció azonban marad.
 – Ma még meg kell írnom három bejegyzést! – fakadt ki ingerülten Nessa.
 – Mennyi van még hátra a különkiadásból? – hunyorított a "napirendre" Nessa.
 – Egek, milyen sok van még hátra ebből... – túrt a hajába sóhajtva Nessa.
Ha a narrációt egy elhangzott mondat közepébe akarod ékelni, azt így teheted meg:
 – Úristen, még három bejegyzés van hátra – esett kétségbe Nessa –, és mindjárt 3 óra, de még nem vagyok kész a nyelvtanleckével sem!
2. Ha az elhangzott mondat és a narráció két különálló mondat, akkor kiírjuk az írásjelet (pontot, hármaspontot, kérdőjelet, felkiáltójelet) az elhangzott mondat végére, valamint nagybetűvel kezdjük a narrációt.
 – Elég a nyavalygásból; láss hozzá, Nessa! – A billentyűzet fölé görnyedt és gépelni kezdett, remélve: senki nem hallotta meg, hogy magában beszél.
 – Fogd már be a szádat! – Összerezzent a bátyja éles hangjától. – Begolyóztál, vagy mi van, hogy magadban dumálsz? – A fiú rosszallóan, mégis lemondóan rázta a fejét. [Amint látod, ha külön mondatba írod az elhangzott szöveget és a narrációt, akkor még alanyt is válthatsz - úgy értem, az első narráció még X-ről szól, de a második már Y cselekedeteit mutatja be. Ebben a példában X Nessa volt, Y pedig a bátyja.]
3. A fenti két pontot nem vegyítjük. Nincs olyan, hogy az elhangzott szöveg végén pont van, mégis kisbetűs a narráció, és vica versa: nincs olyan sem, hogy nem teszel írásjelet az elhangzott szöveg végére, viszont nagybetűvel kezded a narrációt.

vesszőhasználat
Ez annyira sokrétű kérdés, hogy meghaladja a képességeimet a teljeskörű felboncolása; hozzá sem kezdek. Mindösszesen csak fel akartam hívni a kedves bloggerek figyelmét arra, hogy a helytelen vesszőhasználatnál talán semmi nem vágja agyon jobban az írásuk összképét.

helyesírási, értelmező és szinonimaszótár használata
Ez már egyértelműen nem egy konkrét, gyakori bloggerhibát takar, hanem egy kis útravalót, vagy tanácsot, kinek mit.
Ha valaminek nem vagy biztos a helyesírásában, könyörgöm, nézd meg a helyesírási szótárban! Ha nincs meg otthon, az sem mentség, ugyanis már online is elérhetőek különböző változatai. Nézz rá erre és erre, és bátran használd a jövőben; szerintem nem harap egyik sem!
Olyannal is találkoztam már, aki magabiztosan használ egy-egy idegen szót - csak nem rendeltetésszerűen. Ilyenkor nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek, mert elkeserítő, amikor valaki úgy dobálózik szavakkal, hogy nem ismeri a jelentésüket, de nevetséges is, mert vicces mondatok szoktak az ilyesmikből születni. Ezért melegen ajánlom mindenki figyelmébe a különböző értelmező szótárakat és idegen szavak gyűjteményeit.
Ezen a linken találsz egy diákoknak szóló értelmező szótárat; ezen a tudományos és köznyelvi szavak értelmező szótárát; itt a szerintem senki számára nem ismeretlen wikiszótárat; itt pedig egy másik online magyar értelmező szótárat. De nem jársz rosszul - sőt! - ezzel az online idegen szavak gyűjteményével sem.
A fentiek közül én mindegyiket nagyon szeretem, néhányra szoktam is vetni egy-egy pillantást néha, és számomra eddig nagyon hasznosak voltak.


Hát, ez finoman szólva is egy nagyon lecsupaszított, nagy vonalakban felvázolt nyelvtanlecke volt, de azért remélem, valakinek tudtam segíteni. Ha tetszett, hasznosnak találtad, ne félj pipálni vagy kommentelni, esetleg feliratkozni! :)
Már tudjátok, mi következik: tartsatok velem, mert érkezik a török film- és sorozatajánlóm! Legalábbis, ha elkészülök vele a megígért időpontra, mert még csak most fogok nekiállni...
xxx

My Immortal fordítása

Páran talán emlékeztek még, hogy Billy Boyd The Last Goodbye című dalát eredetileg azért fordítottam le, hogy, miközben én zongorázom, a zongoratanárnőm énekelhesse. Épp emiatt szótagszámra, ritmusra és rímekre is passzolva kellett átemelnem angolról magyar nyelvre a dalszöveget. És ahogy A végső búcsú, úgy a Halhatatlanom is érzelmileg közel áll hozzám, magyarul rongyosra hallgattam már, és mégsem vagyok vagy leszek képes megunni, mert kimondhatatlanul imádom.
   De a lényeg az, hogy a My Immortal egy részét is lefordítottam ilyen formában (de ez a fordítás végül nem került eléneklésre). Azért csak egy részét, mert a közönség már amúgy is megunhatta a végére azt a sok ismétlést (ez a melódia végtére is egy sokszor ismétlődő, rövid dallam), így nincs az egésznek ilyen formájú fordítása. Na, de lássuk azt a töredékes dalszövegfordítást legalább!


I'm so tired of being here
Suppressed by all my childish fears
And if you have to leave
I wish that you would just leave
'Cause your presence still lingers here
And it won't leave me alone

These wounds won't seem to heal
This pain is just too real
There's just too much that time cannot erase

When you cried I'd wipe away all of your tears
When you'd scream I'd fight away all of your fears
And I held your hand through all of these years
But you still have all of me

[...]

I've tried so hard to tell myself that you're gone
But though you're still with me
I've been alone all along

[...]

~.~

Belefáradtam ebbe:
Elnyom a sok gyermeki félelem.
És ha el kell, menj,
Csak indulj már el, kérlek!
Mert az emléked itt van még,
És soha nem hagy békén!

Nem gyógyul a sebem,
A fájdalom kitart;
Az idő nem segíthet mindenen!

Ha sírtál, én letöröltem könnyeidet,
Ha felkiáltottál, én megvédtelek,
És már sok éve fogom kezedet,
De mindenem tied...

[...]

Próbáltam felfogni, hogy te elmentél,
És bár még velem vagy,
Végig egyedül voltam...!

[...]


Nem kell mondani, hogy kihagytam mondatrészeket és végtelenül leegyszerűsítettem a szöveget; de szerintem az, aki ilyen kevés szótagba ennél több tartalmat tud sűríteni, az vagy egy Arany János, vagy csak szimplán zseni (nem mintha Arany nem lett volna az). Nekem pedig, mivel egyik sem vagyok, csak ennyire futja; nézzétek el!
Pontban 3-kor egy általam nyelvtanleckének csúfolt szösszenet következik, addig Lucifer legyen veletek!
U.i.: Ez a blog 10. dalszövegfordítása! :3

A Teaszünet Díj

Ezennel hivatalosan is kezdetét veszi a blog 50 feliratkozós különkiadása - íme az első "állomás", a blog hetedik díja!
Moro örvendeztetett meg ezzel a páratlanul különleges díjjal nemrég, és nem tudom neki elégszer megköszönni, hogy gondolt rám! :)

Szabályok:
1. Köszönd meg a jelölést annak, akitől kaptad a díjat, említsd meg és linkeld be a blogját! Másold be a szabályokat a bejegyzésedbe te is!
2. Mielőtt megválaszolnád a kérdéseket, illesz be egy idézetet, amiről azt gondolod, hogy a legjobban illik hozzád, jellemez téged!
3. Válaszold meg a 8 kérdést, amiket a téged díjazó blogger tett fel!
4. Írj újabb 8 kérdést, amiket majd a te jelöltjeid fognak megválaszolni!
5. Jelöld meg azokat a bloggereket a blogjaikkal együtt, akiket megjutalmazol a díjjal, s magyarázd meg pár szóval, miért pont rájuk esett a választásod!
+1. Kívánj valami szépet az általad díjazott bloggereknek!

Bu dünya dipsiz bir kuyu.
Na igen, nem valami pozitív - magyarul, ha a nem túl széleskörű töröktudásom nem téved, annyit tesz: ez a világ egy feneketlen lyuk -, de épp ezért tökéletesen illik rám. A Menekşe ile Halil c. török sorozatban többször is felcsendülő Ninni, avagy Altatódal egyik sora ez, imádott zeneszerzőmtől, Toygar Işıklı-től.

Válasz Moro 8 kérdésére:
1. Mért kezdtél el blogolni? - Ugyanazért, amiért valamikor az ősidőkben olvasni, majd írni is. Hogy eltereljem a figyelmem a valóságról. A blogolás is egy alternatív univerzumként funkcionál számomra, amibe ha elmerülök, nem kell arra gondolnom, ami a fizikai valóságban körülvesz.
2. Melyik könyv az, amit soha nem akarsz újra elolvasni, és miért? - Erre nem tudok egyetlen választ adni, ezért adok rögtön hármat: 50 árnyalat-trilógia, Alkonyat Saga, Szent Johanna gimi. Azt hiszem, a címek magukért beszélnek, és egyértelmű, miért undorodom a gondolattól is, hogy valaha ismét a kezembe vegyem (vagy pdf-ben megnyissam, na) akármelyiket is.
3. Melyik a kedvenc meséd? - Azt hiszem, gyerekkoromban odáig meg vissza voltam a Chowderért. (Még most is így lennék, csak már nem nézhetem, mert elmegyógyintézetbe lennék zárva :D)
4. Milyen lenne számodra az ideális kuckó, ahova beköltöznél? - Ú, imádom, amikor ilyenek elképzelésével pepecselhetek *-* Mindenképpen olyan helyen lenne, ahol kilométereken belül nincs egyetlen ember sem, és elszabadulhatok az örökös, idegőrlő zajtól, ami az emberek közelségéből fakad. Másodszor, maga a kuckó egy dombtetőn lenne, mesés kilátással a környező dombokra. Lenne ott, a ház előtt egy kút is, amiből húzhatok ivóvizet, meg egy versenyzongora (valami sci-fi módon lenne megoldva, hogy az időjárás és a fauna ne tegye tönkre, oké?), a világ összes kottájával (kicsit sem ragadtattam el magam) együtt. A ház pedig tele lenne zsúfolva a világ összes könyvével és zenéjével, utóbbi szigorúan CD-formátumban, mert az élőbb, mint egy mp3-fájl. (Igen, rossz hatással volt rám az Eleven testek annak idején.) Lenne bent egy hatalmas íróasztal, amin az összes cuccom elfér, nem úgy, mint a mostanin. Na meg egy fasza számítógép, aminek semmi baja, gyors rajta az internet, és nem kell állandóan kihúzni és visszadugni sem az ócska billentyűzetet, sem a túl rövid kábelű egeret... Maximalista vagyok, tudom.
5. Mi tesz téged boldoggá? - Olvasás, írás, zene, filmek, sorozatok. És bátorkodom a "ki" tesz engem boldoggá kérdésre is válaszolni, mert az sem elenyésző: a One Direction, illetve B, L és L.
6. Ha írhatnál egy levelet a jövőbeli énednek, mit mondanál neki? - Azt, hogy "miért nem vetettél még véget ennek, te idióta?".
7. Miért ezt a blogos nevet választottad? - Mert az angol blogcím snassz, és Panna tud olaszul.
8. Kik a kedvenc filmes karaktereid, és miért? - Azért rühellem a kedvenc-kérdéseket, mert én semmiből nem tudok kedvencet választani; mindenből ezer van :D Épp ezért ebből is.

8 kérdésem:
1. Melyik dal írja le a legjobban a blogodat?
2. Melyik a kedvenc nyelved, és miért? Beszéled is?
3. Ki/mi az, ami bármikor boldoggá tud tenni?
4. Hol, kivel és hogyan szeretnél lenni öt év múlva? (Nem kell a realitás talajához ragaszkodnod; filmszínésszel is lehetsz a Holdon, a nyolcvan közös gyereketekkel! Most csak mondtam egy példát, hogy illusztráljam, hogy akármilyen dimenzióban is gondolkodhatsz :3)
5. Játszol valami hangszeren? Ha igen, min és mióta? Szereted? Ha nem, szeretnél valamin? Min, és miért épp azon?
6. Ha írhatnál egy levelet a tíz évvel ezelőtti énednek, mit írnál benne?
7. Ha egyetlen elhunytat visszahozhatnál az életbe, kit hoznál vissza és miért? (Sorozatszereplő, kitalált személy is lehet, a saját blogod egy elhunyt szereplője is akár.)
8. Mi az a cél, amit, ha elérsz a blogoddal, már boldognak mondhatod magad?

Akiknek továbbküldöm:
Vérbosszú
Haszontalan macska mesék
Prison
Tíz dekagramm fantázia
callie: Fenyvesek lordja
Azt hiszem, nem is kell magyaráznom, hogy miért rájuk esett a választásom. Egy részük volt kritikaalanyom, sőt, Callie kivételével mindannyian, de egytől-egyig imádom a blogjaikat. :)
A kívánságom pedig az, hogy mindig lelkesedéssel, szeretettel vezessétek a blogotokat... és átkozott sürgősen hozzátok a folytatást/következő bejegyzést, mert meghalok drogelvonási tünetekben, köszi!

Nessa randalírozott; legyen szép napotok! (És természetesen maradjatok velem, mert egy óra múlva érkezik a következő blognapos bejegyzés! :3) ♥ xx

50 feliratkozós "különkiadás"

Senki számára sem hihetetlenebb, hogy valóban ötven feliratkozót számlál a blog, mint számomra.
Annyira sablonosnak tartom az ömlesztett hálálkodást, amit ilyenkor mindenki - engem is beleértve - le szokott vágni, de nem tudok jobbat. Köszönöm, köszönöm, köszönöm, hogy itt vagytok; el sem tudjátok képzelni, milyen sokat jelent nekem ez a szám!
Rengeteget törtem a fejem, már a 48. feliratkozónál is, hogy mégis mit fogok csinálni, ha elérjük az ötvenet. A harmincadik feliratkozáskor designcsere volt, a negyvenediknél új kritikaíró debütálása. Halvány lila gőzöm sem volt (így belegondolva most sincs), hogy mivel lehetne ezeket felülmúlni, lévén hihetetlenül fantáziátlan egy állatka.
Arra is gondoltam már, hogy az lenne a legnagyobb meglepetés, ha a következő kritikát nem féléves késéssel hoznám; esetleg nem késnék ennél is többet a Winds of Winter-fejezetek fordításával (utoljára augusztus 27-én hoztam egyet), vagy valami. De ekkora kapacitásom sajnálatos módon nincs, úgyhogy valami kevésbé forradalmit kellett kitalálnom XD
Mivel sehogy sem jött "isteni ihlet", ezért csak egy nagyon snassz végeredmény született meg a fejemben, mégpedig az, hogy blognapot tartok. Pontosabban a mai napon igyekszem minél több, változatosabb és esetleg a blogon eddig még nem látott típusú bejegyzést hozni a blogra. Szóval ja, Critiche di Nessa-napot tartok :D
Nézzétek el, tudom, nem valami eredeti, és nem is különleges vagy épp fantasztikus, de ezt tudtam kitalálni.
Úgyhogy ezennel megnyitom az 50 feliratkozós különkiadást! A mai napon, azaz 2017. november 4-én a következő "napirend" várható ha nem szól közbe a bátyám vagy valami más:
  • 10:00: A blog legújabb díja
  • 11:00: Férfi karakterek
  • 12:00: Nő karakterek
  • 13:00: Írástippes cikkfordítás Springhole-ról
  • 14:00: Egy meglepi dalszövegfordítás
  • 15:00: "Nyelvtanlecke"
  • 16:00: Török film- és sorozatajánló lefújva! Ahogy vártam, közbejött pár dolog, és még csak a filmes résszel vagyok kész, szóval ezt kénytelen leszek elnapolni. Bocsássatok meg!
Nagyon remélem, hogy mindenki talált kedvére valót a listán - és persze azt, hogy velem tartotok! :3
xx Nessa